Végzettségem szerint okleveles közgazdász vagyok. A pályám során fokozatosan „sodródtam” a jelenlegi szakmám felé. Eredetileg ugyanis épületgépészként végeztem, bár csak rövid ideig dolgoztam az építőiparban. Hamarosan ingatlangazdálkodási területre kerültem, majd egy olyan céghez, mely a vagyongazdálkodás mellett könyveléssel is foglalkozott. Innen már egyenes út vezetett a közgazdasági felsőoktatásba, ahol előbb informatikus közgazdászként, azután gazdálkodási szakon diplomáztam, majd a Gazdálkodás- és szervezéstudományok terén PhD doktori fokozatot szereztem.
A gazdasági pályafutásom az ingatlangazdálkodással indult, majd ingatlan befektetések tervezésével, később pedig vagyonértékeléssel kezdtem foglalkozni. A könyvvezetés területére az átmenetet pont a vagyonértékelés jelentette számomra, melyhez elengedhetetlen az alapos pénzügyi és számviteli felkészültség. Ezt követően több könyvelőirodánál is dolgoztam, ill. dolgozom jelenleg is. Az oktatással 20 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni, először vagyongazdálkodási területen, majd később a pénzügyi-számviteli szakképzésben is.
2017 óta tanítok a Bethlenben. Hétköznapokon 8 órai munka után érkezem ide csakúgy, mint a tanulóim többsége. Ennek ellenére többnyire jó hangulatúak az órák, így alapvetően jól érzem itt magam. A könyvelőt az adatrögzítőtől az különbözteti meg, hogy a jó könyvelő ismeri és érti az üzleti folyamatokat is, ezért az oktatás során különösen fontosnak tartom az elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolását. A szakma szépsége szerintem abban áll, hogy újabb és újabb cégeket ismersz meg, belelátsz azok belső folyamataiba, egyre többet tudsz meg a menedzsmentjükről, a termékeikről, szolgáltatásaikról, partnereikről. Látod a cégek sikereit, szembesülsz azok esetleges kudarcaival és megpróbálsz mindezekből te magad is tanulni. Alapvetően hiányszakmáról van szó, mely megfelelő jövedelemmel és karrier lehetőséggel kecsegtet. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ehhez nem elég a könyvelői végzettség, hanem szükség van nyelvtudásra és természetesen a szakmai ismeretek folyamatos naprakészen tartására, ill. bővítésére is.
Kifejezett hitvallásom, vagy példaképem nincs. Próbálok normális és boldog éltet élni mind a munkámban, mind a magánéletemben. Igyekszem nem belegázolni másokba, de a véleményemet bátram felvállalom, és mindig hajlandó vagyok érdemben megvitatni azt. Büszke vagyok a publikációimra, továbbá azokra a szakmai javaslataimra, melyek az évek során megvalósultak és utóbb sikeresnek is bizonyultak. Természetesen a legbüszkébb azokra a hallgatóimra vagyok, akiknek sikerült megszerezniük az áhított oklevelet, ill. bizonyítványt.