BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZC

BETHLEN GÁBOR SZAKGIMNÁZIUMA

wiki wiki googlephoto youtube fb akadalymentes v2

kepzeseink

Bethlen Gábor Marosillyén született fõnemesi családban. A Bethlen família a XVII. sz. elején jelent meg az erdélyi politikában. Amajdani fejedelem apja székely elõkelõ, erdélyi tanácsúr; Hlye várát katonai szolgálataiért kapta Báthori Istvántól. Az ifjú Bethlen Gábor is a Báthoriak szolgálatába lépett - 13 éves korában került a gyulafehérvári fejedelmi udvarba, és Báthori Zsigmond mellett kezdte meg katonai pályafutását.

Korán felismerte, hogy Erdély végsõ pusztulását a Habsburgok és a törökök közötti ügyesen taktikázó, szövetségi politikával lehet megakadályozni. Bethlen Gábor támogatta Báthori Istán politikáját, s a fejedelem hûségéért Hunyad megye grófjává emelte.

Pályájának csúcsára 1613-ban érkezett, amikor Kolozsvárott az erdélyi országgyûlés fejedelemmé választotta. Bethlen következetesen törekedett a hatalom megtartására, Erdélyország felvirágoztatására - de uralkodása során nem élt vissza a hatalommal. Bethlennél az uralkodói dilettantizmust a fejedelmi szakértelem váltotta fel. A cél nélkül hatalmaskodó nagyúr helyett a hatalom tudatos építûje ült 16 évre a fejedelmi székbe.

Központosított államszervezet kiépítésére törekedett. Törökbarát politikát folytatott, de azt Erdély szuverenitása érdekében alakította. A fejedelem a rend és a megfontolt józanság politikusává vált. Feljegyezték róla, hogy "mindenhez ért és mindent kedvel csinál. Tud bánni az emberekkel, akár egyel-egyel áll szembe személyesen, akár felhívásokkal mozgósít sokakat. A mindenre alkalmasság tehetségének talán legszembetûnõbb oldala."

Állandó hadseregével részt vett a nagy európai fegyveres konfliktusokban. Csatlakozott az európai fejedelmek Protestáns Ligájához, és a 30 éves háborúban a legendás Wallenstein csapatait is visszavonulásra késztette.

Gyulafehérvári udvara a kor szellemi életének központjává vált. Uralkodása alatt virágzott a magyar nyelvû protestáns irodalom. Fejedelmi akadémiát létesített, törvénybe foglalta a jobbágyfiak szabad iskolalátogatási jogát. Letelepítette a németalföldi anabaptistákat - õk honosították meg késõbb az un. habán kerámiát.

A "nagy fejedelem" halála után úgy kesergett siratóénekében egy ismeretlen XVII sz.-i poéta,

"Ügyefogyottak, Vagy kárvallottnak Élõ gyámolltója, A szegény községnek, Robotos népeknek Kegyes vidámítója, Egyházi szolgáknak Egyetlenegy dajkája, Rongyos skoláinknak, Tanuló ifjaknak Kegyelmes patrónusa..."
Bethlen Gábor gazdaságpolitikája

Az erdélyi gazdasági káoszban erõs kézzel és rövid idõ alatt rendet teremtett. A kor legmodernebb - merkantilista - gazdasági elméleteit sikeresen átültette a gyakorlatba. Az európai piacokon keresett termékekkel állami monopóliumot vezetett be.

Gondja volt az ipari fejlesztésre is. Külföldi mesterembereket telepített az országba. A felvidéki bányavárosokból az erdélyi bányamûvelés színvonalának emelésére bányászokat hozatott. Gazdasági szervezõmunkája eredményeként hallatlanul megnõttek a fejedelemség bevételei - jövedelme félmillió arany körül mozgott. Ennek jó részét az állandó hadsereg fenntartására fordította. Bethlen támogatta bevételeibõl a társadalom középrétegeit, védelmezte a jobbágyokat is. A mezõvárosoknak egész sor kiváltságot adott.